Szörfkirálylány windsurf naplója

A korai szezonnyitás után hamar lekonyult a szám. 1 hónapot kellett várni, hogy ismét vízre szállhassak. A vizek visszahűlése komoly akadályozó tényezőt jelentett. Na de végre eljött a várva várt nap, és az előrejelzés is kecsegtetőnek tűnt. Ejtenék pár szót a keddi napról.  De tényleg csak párat, mert többet nem érdemel…  Április 24-ét írunk, a déli szél előrejelzések szerint 5-ös erősségben fog támadni.  Sajnos egész napra nem tudtam elszabadulni a munkából, csak délben tudtam tiplizni. Számolgattam, kettőkor legkésőbb vízen vagyok. Tépek le Fertőre, mint aki épp szülni fog, és be kell érnie a kórházba. Őrült módjára előzgetem a kamionokat – amikben nem volt hiány -, valamint a ráérős papákat, mamákat – ők idegileg teljesen kicsinálnak! Odaérek, befut Endru is melóból, begyűjtjük az infót a már szörföző sporttársaktól, akik négyesekkel mentek. Endru 4.7-et rak, nekem a pöffök miatt elégnek ítéli meg a bizottság a 3.2-t, mert volt olyan férfi legény, aki három valamivel ment. Megvadulva szerelünk mindketten, öltözés, és mint ahogy a videókban lenni szokott: lecipeljük a partra a cuccot, küzdve az orkán erejű széllel, majd amint leértünk, abban a pillanatban elállt. Mintha valaki elzárta volna a csapot. Nézünk körbe, hogy most mi van. Biztos csak erőt gyűjt… Eltelik 10 perc, semmi. Mindenki kimenekült a vízből. Bementem Endru 4.7-vel, mert számomra már csak arra (sem) lett volna elég. Sikerült prezentálnom egy kb. max. 50 méteres siklást, és ennyi. Mire kijöttem szinte teljesen elállt, nemhogy tarajok, de fodrok sem tarkították a vizet.  Várakozó álláspontba rendeztük sorainkat. Beszélgettünk a többiekkel. Jöttek a felhők. Elsötétült az ég. Mindenki reménykedett, hogy csak egy futó felhőátvonulás, és ismét visszafúj. Teltek a 10 percek, fél órák. Akik ott voltak, kb. 11-től tudták tolni, és a vázolt példa szerint fél háromkor zárt be a bucsu. Fél négy fele kezdett elszállingózni a banda egyik fele, négykor pedig mindenki eltűnt. Vártunk még tíz percet, és mi is szétszereltünk. Elkezdett csepegni az eső, így soványmalac vágtában gyorsan szétkaptuk a cuccokat. Szakadó esőben vezettem haza, már lényegesen nyugodtabban, mint oda fele, de cseppet sem boldogan. Ugyan az előrejelzés késő délutánig jelezte a szelet, az időjárás meggondolta magát. Az idei szezon legnagyobb cumija volt eddig. Reméljük ezzel megkaptuk az egész évi adagot, és több nem lesz!!! ;)