Pomer. Egy picike falu, kedves kis kempinggel benyúlik a vízbe, és Prematurából kifele jövet ígéretes öbölnek tűnt. Nem annyira csoppos vízzel, kifújtabb széllel. A megérzések beigazolódtak. Második nap ebbe a kempingbe látogattunk el, mivel láttunk itt hazafele előző nap szörfösöket, és szimpatikus volt a placc. Nem bántuk meg. A fenti gyanú beigazolódott. A szélerőből a félszigettel szemben lévő sziget árnyéka csökkent valamelyest, de megfelelő vitorlaméretet választva át lehet siklani a lyukat. Persze ez függ a széltől is. Mert ha az alapszél is határeset, akkor nyilván nem. A napot azzal a kombóval kezdtem, amivel előző nap abba abbahagytam, azaz 4.0 és 80 literes wave deszka. Balzsamos siklásaim voltak, néha álldigáltam, de mivel a nagyobb összeállítással Endru ment, azt soknak ítéltem meg saját részre. A délelőtt folyamán ezzel a szereléssel csapattuk, hozzáteszem, az idő ragyogó volt. Derült ég, szikrázó napsütés, és szél. Nem is kellett ennél több! A víz továbbra is hűvöskésnek tűnt, így hosszúruháztunk. A félsziget irányából a Premából kivezető út irányába lehet Borában szaggatni, a partra nagyjából 60 fokos szögben. Fel lehet krajcolni néhány takkal a leárnyékoló sziget mögé, ott aztán akadály nélkül lehet csapatni faltól falig. Ezt a tevékenységet már a délután folyamán tettük meg mindenki eggyel nagyobb cuccal, mert ahogy Sztojan bácsi is megmondta reggel, a bora el fog állni délre. Na ebből a valóságban négy óra lett, de a fokozatos csökkenés kiszámíthatóan megmutatkozott. Ezért a déli óráktól én már a 4.7-et voltam kénytelen használni, Endru pedig szlalomra váltott. A sajnálatos derékfájásom aztán győzött kora délután a pöffvadászat felett, átvedlettem fényképész "ruciba" és lesifotókat készítettem Endruról. Persze mindig a legjobb pillanatokba állt a nem túl nagy tömegben valaki sikeresen a lencse elé, ítágy amikor felelőtlen gyerekek ugráltak ki két fontos momentumot, rájuk kiabáltam, hogy "Heeeeeeyyyy", nagyon mérges, felbőszült hangon és stílusban ;), nem kellett túlmagyarázni, miért vagyok bepöccenve. A kamerába besétáló meleg párocskának már magyarul "kvaanyáztam" utánuk, de őket nem hatotta meg a sztori. Azért sikerült olyan képeket lőnöm, amivel Endru elégedetten hajtotta álomra a fejét. :) Amikor már a pöffök is kevesek lettek, ő is letette a lantot, majd elzárták a csapot, és beállt a szélcsend. Ezután megindult valami termikusnak tűnő légmozgás déli irányból, ugyanis a tőlünk 100 méterre lévő szörfiskolából kirajzottak a kis nebulók, mintha csak a bora végére vártak volna, és vagy 10 fős csoportban megindult az oktatás. Ilyen képet több nap is láttunk, amikor a premai úton autóztunk, ezért van a feltevés, hogy valami napi rendszeres szellőcske lehet, ami tanulásra tökéletesen alkalmas.
Ez a spot is minden tudás szinten lévő szörfös igényeit kielégíti, a tanuló placcon a freestyle-ozni lehet, a szlalomosoknak is megfelel, és a jönni-menni gyakorolni típusú szörfösöknek is perfect. A wave szörfösök viszont itt ne reménykedjenek ;).
