Szörfkirálylány windsurf naplója

A windguru írta a déli 12-13 csomós szelet. Konkrét tervre volt szükségem. Mátét befűtöttem egy péntek délutáni meló utáni szörfözésre. Tali a Velencei-tavon. Kellő túlóra felhalmozása után kettőkor leléptem a munkahelyemről. A deszkán kívül előző este mindent bepakoltam a kocsiba. Macerás dolog ez a szörfözés. Egyedül jó pár forduló, mire minden benne van kicsi Tiában - a kocsim neve. Tehát meló után repesztés haza, deszka tetőre fel, és imádkozás, hogy ne legyen nagy dugó kifele a városból. Gyakorlatilag tök mindegy mikor megyek, mindig az van, úgyhogy a felspannolt szörfös lelkiállapottal elég nehéz araszolni -2-vel. De úton voltam. Nehéz menet volt, és kb. 4re le is értem Gárdonyba. Máté már majdnem kész volt a riggeléssel. Belehúztam, mert előzőleg telefonos kémjeim a helyszínről jelentették, hogy 5-ös szél tombol a tavon. Egy ott élő öreg rókának igaza volt. A Velencén kb 4 óráig fúj a szél, majd eláll. Hát ez be is jött. Lehelletnyi szellő fújdogált, mire én is felhúztam a vitorlámat. 5.4-et szereltem. De gyakorlatilag tök mindegy volt, semmire nem volt alkalmas, ami nekünk jutott. Azért bemerészkedtünk, mivel Máténak ez volt az idei első csúszása. A múltkori után ez városnézős kirándulás volt, vagyis nádasnéző kiruccanás. Ki-be lehetett cirkálni, 2 kör után inkább kimentem. Gyakoroltam kicsit fordulókat, de annyira elfogyott a szél, hogy skipeltem a témát. Leszereltünk és elindultunk külön-külön kis hazánk legnagyobb városkájába.