"Elkúrtuk, nem kicsit, nagyon!" - ez is lehetett volna a szombati "szezonnyitónak" a szlogenje. Nem is kívánok rá sok szót pazarolni, mert nincs mire. Röviden: beparáztunk az előrejelzésről. Mármint rám vonatkoztatva. Túl soknak tűnt egy szezonnyitó csúszáshoz az, amit Podoba írt a guru... Ezért arra gyúrtunk, hogy Tata az a hely, ahol pont annyi szél fog fújni az előrejelzés alapján, ami pont jó lesz nekem. 10 körül megérkeztünk, felriggeltük a várható méretet, amikor majd betör a vihar. És vártunk... vártunk... vártunk... 4,5 órán át. Amikor is fél háromkor betelt a pohár, és szétszedtük a cuccokat. Páran bepróbálkoztak nagyon nagy motyóval, 1-2 pöffben való megsiklás jutott, de ezért én nem vizeztem össze magam. Majd mire minden ismét a kocsiba került valaki elkiáltotta magát: Jön a szél! És jött, de cseppet sem akkora, amekkorát ígértek, és tartott vagy 10 percig, majd nyomában eső vágtatott. Hát ennyi volt az első szörf alkalom az évben - riggelési gyakorlat :). Tata számomra Velence sorba süllyedt, azzal a különbséggel, hogy azért Velencén párszor szörföztem is. De Tatán már nem is fogok.... SOHA!
(Tata, 2014.03.15.)
2014.03.17. 22:17
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.